Hírek

ÁROP-3.A.1/A.-2008-0016 számú pályázat felülvizsgálata

Tevékenység:
ÁROP-3.A.1/A.-2008-0016 számú pályázat
felülvizsgálata
 
 
Nagykovácsi Község Önkormányzata
ÁROP-3.A.2-2013-2013-0024
Államreform Operatív Program keretében megvalósuló
„Szervezetfejlesztés a közép-magyarországi régióban lévő
önkormányzatok számára”
  
Tartalomjegyzék
 
 
Bevezetés. 3
A korábbi, felülvizsgált pályázat bemutatása. 5
Nagykovácsi Nagyközség Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése. 9
Kérdőíves felmérés. 17
Előző ÁROP szervezeti diagnózisa: 360 fokos helyzetkép. 22
BCG – Boston Consulting Group módszer 23
SWOT analízis. 27
Tanácsadói javaslattétel 30
Zárszó. 35
 
 
 
Bevezetés
 
Jelen tanulmány célja:
  • Tüzetesebben megismerjük az ÁROP 3A1 projektet, hogy a korábbi eredmények alapján képet kapjunk arról, mely tevékenységek és elemek azok, amelyek megvalósultak és mindennapi gyakorlattá váltak a Hivatal számára.
  • Szükséges a megfelelő konzekvenciák levonása olyan munkatársak körében, akik a korábbi és a jelenlegi ÁROP projekt során is a Hivatalnál dolgoztak/dolgoznak, a korábbi résztvevőkkel kérdőíves felmérést készítünk. A kérdőív kitöltése során kapott válaszokból megtudhatjuk, hogy a résztvevők szerint mi az, ami beépült a gyakorlatba az akkori javaslatok közül és mi az, amit a mostani projekt kapcsán még erősítenünk kell a szervezetnél.
  • Megvizsgáljuk, hogy az előző ÁROP szervezetfejlesztési tervéből mi az, ami beépítésre került és mi az, ami a jelenlegi ÁROP projekt kapcsán is fejlesztendő területként jelenik meg.
 
A fenti célok elérését az elemzés segítségével érjük el. Ennek eredményeként írásban rögzített formában e tanulmány képez outputot, amelynek hatására az ÁROP-3.A.2-es pályázatban megvalósításra kerülő projekt hatékonyságnövelő funkcióját erősíteni  tudjuk.
A tevékenység során egy előzetes felmérést követően döntünk arról, hogy pontosan mely módszerek lesznek azok, amelyek felhasználása a leginkább biztosítja azt, hogy céljainkat, melyeket kitűztünk magunknak, elérjük. Többek között a következő módszerek közül fogunk választani:
  • Helyzetértékelési módszerek – pl. SWOT analízis, BCG mátrix
  • Kérdőíves felmérés
A felülvizsgálati tanulmány tartalmazza:
  • Bevezetés
    • Jelen tanulmány célja
    • Jelen tanulmány tartalma
  • Korábbi, felülvizsgált projekt bemutatása, amelyből kiderül
    • pályázat támogatásának összege
    • projekt időtartama
    • pályázat leírása
    • pályázati szervezeti működése
    • projekt célja
    • projekt megvalósításának eszközeinek bemutatása
 
  • Nagykovácsi Nagyközség Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése
  • Szervezeti változás diagnosztizálása
  • Kérdőíves felmérés kiértékelés
  • BCG mátrix
  • SWOT analízis
  • Javaslattétel az eredmények tükrében
  • Összegzés
A korábbi, felülvizsgált pályázat bemutatása
Pályázat azonosítója: ÁROP-3.A.1./A-2008-0016
Pályázat során nyert támogatás összege: 19.964.000 Ft, vissza nem térítendő
Projekt összköltsége: 21 700 000 Ft melynek 92%-át az Európai Unió és az Európai Szociális alap társ finanszírozta.
A pályázat megvalósításának időtartama: 2008. december 22. – 2010. április 30.
Projekt leírása:
A projekt keretében a polgármesteri hivatal működésének optimalizálása céljából szervezetfejlesztési szakemberek vizsgálják át a működési folyamatokat, a dolgozók képzéseken vehetnek részt, továbbá szoftver beszerzésekre kerül sor.
Nagykovácsi Nagyközség Polgármesteri Hivatalának pályázati szervezeti működése:
 
image004

 
Projekt megvalósításához az alábbi humánerőforrás áll rendelkezésre:
A projektben közvetlenül 6 személy vesz részt, ebből a projekt végrehajtásához szükséges szakképzettséggel rendelkezett 2 fő. A projekt megvalósításában 1 fő projektmenedzser, 1 fő pénzügyi vezető, valamint 3 fő szervezetfejlesztő tréner és 1 fő szervezetfejlesztő pszichológus vett részt.
A projektmenedzser a projekt napi szintű irányításáért, disszeminációs, adminisztratív és versenyegyeztetési feladatok ellátásáért, a támogatóval és szállítókkal való kapcsolattartásért, előrehaladási jelentések összeállításáért felel. A pénzügyi vezető feladata a projekt pénzügyi rendjének fenntartása, az előrehaladási jelentések pénzügyi részének kézben tartása.
A projekt fő célja az alábbi volt:
A stratégiai menedzsment, a felügyelt intézmények felé a jó gazda hozzáállás és a költséghatékonyság, az eredményességi szemlélet segítségével a polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése.
A projekt konkrét célja:
Nagykovácsi Polgármesteri Hivatalában az ügyfélszolgálati folyamatok átszervezésével, a partnerekkel és a felügyelt szervezetekkel való intézményesített kapcsolattartás megteremtésével, teljesítményértékelési mutatószámok bevezetésével hozzájárulni a hivatal hatékonyabb működéséhez.
A fenti célok az alábbi eszközökkel valósultak meg:
A pályázat képzési programjának megvalósítása a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola közreműködésével zajlott. A munkatársaknak a projekt keretében biztosított képzések és tréningek az alábbiak voltak:
  • Stratégiai gondolkodásfejlesztés tréning
  • Együttműködés-fejlesztés tréning
  • Költségvetés készítési, elfogadási, végrehajtási és ellenőrzési technikák képzés
  • Ügyfélszolgálati képzés
  • Projektmenedzsment tréning
  • Közbeszerzési ismeretek a gyakorlatban képzés
  • Költségvetés készítési, elfogadási, végrehajtási és ellenőrzési technikák tréning
Szervezetfejlesztési tanácsadási tevékenységek a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. közreműködésével az alábbi szakértői tanácsadói tevékenységek valósulnak meg:
  • Diagnosztika
  • Folyamatmenedzsment 1. főfolyamat átvilágítás, átstrukturálás
  • Stratégiai workshop, stratégiai térkép
  • Folyamatmenedzsment 2. ügyfélszolgálati folyamatok
  • Folyamatmenedzsment 3. felügyelt intézményekkel kapcsolattartás
  • Folyamatmenedzsment 4. partnerek a döntéshozatalban
  • Public Relations, Disszemináció és partnerség építés
  • BalancedScoreCard
  • Eredményességi mutatószámok
A projekt az alábbiakkal járul hozzá a szervezet céljaihoz:
A projekt keretében a Nagykovácsi Polgármesteri Hivatal komplex szervezetfejlesztése valósul meg, amely biztosítja az új szervezési-működési kultúra kialakítását, a fenntartott intézmények felé a jó gazda hozzáállást, a költséghatékonyság és az eredményességi szemlélet előtérbe kerülést.
A fejlesztés alapvető célja az információáramlás javítása, a városi civil szervezetek, illetve a fenntartott intézmények folyamatos tájékoztatása és bevonása a döntéshozatalba, a döntési folyamatok átláthatóbbá, demokratikusabbá tétele, a stratégiai szemlélet bevezetése a döntéshozatalba. Fontos cél még, hogy javuljon a hivatal szakmai munkájának minősége, gyorsuljon a hivatali ügyintézés, javuljon az ügyfélközpontúság, illetve, hogy összességében hatékonyabbá váljon a hivatal.
Azonban nem csak a célok megvalósítása fontos, hanem az átalakított, továbbfejlesztett szervezeti kultúra fenntartható maradjon, és a projekt lezárulta után ne álljanak vissza a régi, nem hatékony folyamatok.
 
A fent szereplő önkormányzati célok megvalósítását szolgálja:
image005
Összességében a szervezetfejlesztési tevékenységek és képzések segítségével átalakul és fejlődik a szervezeti kultúra.
 
 
Nagykovácsi Nagyközség Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése
 
Diagnosztika
Tevékenység célja: A szervezetfejlesztési folyamat egyik első lépése a szervezeti diagnózis. A diagnosztika funkciója, hogy a beavatkozások előtt feltérképezzük a fejlesztendő területeket, elősegítve ezzel a fókuszálást, a rendszerszemléletet, így növelve a beavatkozások hatékonyságát.
Megvalósítás módszere: Szisztematikus szervezeti átvilágítás
  • interjúk
  • kérdőívek
  • fókuszcsoportok
  • projektív vizsgálatok
  • dokumentumelemzések
Kimenet: Egy olyan mérőszámokkal ellátott helyzetkép-kialakítás (visszajelző dokumentáció), amely megmutatja a szervezeti elakadásokat, felveti a problémákat és azok összetevőit, meghatározva ezzel a specifikus fejlesztési irányokat (mérőszámokkal együtt). A visszajelző anyag tartalmazza a módszertani javaslatokat a problémák kezeléséhez. A Visszajelző anyagot a vezetőkkel közösen került feldolgozásra, értelmezésre.
Folyamatmenedzsment 1. főfolyamat átvilágítás, átstrukturálás
Tevékenység célja: az önkormányzat corefolyamatainak átvilágítása, az itt található tevékenységek hozzáadott értékének megvizsgálása, a felesleges, időrabló tevékenységek kiszűrése, átalakítási program(ok) kidolgozása.
Megvalósítás módszere: Szisztematikus folyamat átvilágítás és dokumentálás, a folyamatok elemzése (BPR szemlélet) és folyamatszabályozási javaslatok/akciók megtervezése és leírása.

 
Kimenet: Pontos folyamatleírás az önkormányzat főfolyamatairól (mérőszámokkal együtt) elemzés azok fejlesztendő területeiről (hatékonyságvesztés a folyamatban), és a folyamatfejlesztési lépések kidolgozása. A mérőszámok révén a hatékonyságnövelés mérhetően tettenérhető lesz. Ezáltal növekszik a hivatalon belüli koordinációs funkció színvonala, a koordinációs folymaatok leírásai optimalizáltak lesznek.
 
Stratégiai workshop, stratégiai térkép
Tevékenység célja: A stratégiai céllebontás lehetőségét biztosító BSC és a hozzá kapcsolódó stratégiai térkép támogatja a szervezeteket a stratégiai célok azonosításában, a stratégiai kommunikációjában és a megvalósítás sikerességének mérésében. Bármely szervezet (és ez alól az önkormányzatok, mint speciális szervezetek sem kivételek) számára rendkívüli jelentőséggel bír egy olyan stratégiai koncepció, szilárd értékrend, jövőkép megléte, amely segíti a szervezetet a számára kiválasztott helyes út megtalálásában. Bármely szervezet számára rendkívüli jelentőséggel bír egy olyan stratégiai fejlesztési koncepció, szilárd értékrend, jövőkép megléte, amely segíti a szervezetet a számára kiválasztott helyes út megtartására.
Megvalósítás módszere: Workshop technika – a tanácsadók a Műhelymunka során segítik a döntéshozó vezetőket, hogy kidolgozzanak egy szervezeti jövőképet és egy stratégiai térképet, amely segíti őket abban, hogy saját fejlődésük érdekében nyomon tudják követni eredményeiket.
Kimenet: Megalkotott szervezeti jövőkép és stratégiai térkép, ami struktúrája és fókuszálja a szervezet jövőbeni fejlődését. A Műhelymunka során a döntéshozó vezetőkkel közösen került kidolgozásra a jövőkép és a stratégiai térkép, amely segít a prioritások felállításában és a fejlődési/fejlesztési eredményeik nyomon követésében.

 
Folyamatmenedzsment 2. ügyfélszolgálati folyamatok
Tevékenység célja: Az ügyfélszolgálati folyamatok feltérképezése, azok újrastrukturálása, hogy csökkenjen az ügyintézés, a felesleges feladatok elvégzését minimalizáljuk, egy átláthatóbb folyamatívet kapjon a tevékenység. Főbb szempontok: a szervezet ne embere, hanem szerepek köré szerveződjön, tiszták legyenek a felelősségi és hatásköri viszonyok, a szervezet működése a megegyezésen alapuló folyamatok mentén kiszámítható legyen. Az ügyfélszolgálati folyamatok mindig kiemelt szerepet kapjanak, így van ez az önkormányzatok esetén is. A folyamatok fejlesztése, optimalizásálása sokat javít a hatékonyságon.
 
Megvalósítás módszere: Szisztematikus folyamatátvilágítás és dokumentálás, a folyamatok elemzése (BPR szemlélettel) és folyamatszabályozási javaslatok/akciók megtervezése és leírása.
 
 
Kimenet: Hatékonyan működő ügyfélszolgálat, mérőszámokhoz kötött működés, konfliktusokat kezelni tudó munkatársak. Ügyfélszolgálati folyamatleírás.
 
Folyamatmenedzsment 3. felügyelt intézményekkel kapcsolattartás
Tevékenység célja: Az önkormányzat felügyelt intézményeivel történő kommunikációs folyamatok feltérképezése, az elakadások okainak feltérképezése, ezek korrekciója, a hatékony belső kommunikáció megteremtése a rendszer optimalizálása érdekében.
Megvalósítás módszere: Szisztematikus folyamatátvilágítás és dokumentálás, a folyamatok elemzése (BPR szemlélettel) és folyamatszabályozási javaslatok/akciók megtervezése és leírása.
Kimenet: Folyamattérkép és leírás

 
Folyamatmenedzsment 4. partnerek a döntéshozatalban
Tevékenység célja: Az önkormányzat által fenntartott partnerhálózat képviselőinek bevonása a döntéshozatal folyamatába. Műhelymunka során megvizsgáljuk a település adottságaihoz leginkább illeszkedő módszert (online rendszer, személyes fórum stb.) és megteremtjük a bevonás mechanizmusát, amit dokumentálunk.
Megvalósítás módszere: Szisztematikus folyamatátvilágítás és dokumentálás, a folyamatok elemzése (BPR szemlélettel) és folyamatszabályozási javaslatok/akciók megtervezése és leírása.
Kimenet: Folyamattérkép és leírás
 
Public Relations, Disszemináció és partnerség építés
Tevékenység célja: A folyamat kiterjedhet a szervezet kommunikációs térképének, nyilvánosságfelületeinek meghatározására, a megfelelő informatikai eszközök használatának elterjesztésére, betanítással, képzéssel; új, korszerű kommunikációs módszerek használatára (adatbázis, online hírlevél, interaktív honlap, internet stb.); kiemelt téme szerint ügykezelések átvizsgálására, eltervezésére a partnerek, intézmények bevonásával; az információ áramlásának áttekintésére, az információs csatornák átvilágítására, tervezésére és visszacsatolás beépítésére a hivatal működésébe.
Kimenet: Az informatikai és kommunikációs rendszer fejlesztése, kommunikációs térkép.
BalancedScoreCard
Tevékenység célja: A stratégiai műhelymunkára építve olyan kiegyensúlyozott mutatószámrendszer kidolgozása az önkormányzat vezetőivel, amely segítségével nyomon tudják követni a szervezeti teljesítményt, és szükség esetén korrigálni tudják a folyamatokat.
Megvalósítás módszere: Balanced Score Card workshop: A stratégiai céllebontás lehetőségét biztosító BSC támogatja a szervezeteket a stratégiai célok azonosításában, a stratégia kommunikációjában és a megvalósítás sikerességének mérésben.
Kimenet: A stratégiai céllebontás lehetőségét biztosító BSC.

 
Eredményességi mutatószámok
Tevékenység célja: A folyamatmenedzsment által átstrukturált tevékenységekhez megfelelő eredményességmérő számok hozzárendelése. A célmeghatározás kritériumai szerint a céloknak számszerűnek, tartalmilag értékelhetőnek kell lenni, mert ez biztosítja a célok megértését minden szervezeti szinten, valamint a célelérés követését és értékelését. A megfelelően kialakított mutatószámok rendszerével ez megvalósul és időben jelzi, ha beavatkozásra van szükség.
Megvalósítás módszere: Műhelymunka (workshop technika)
Kimenet: Önkormányzati mutatószám rendszer felépítése.
 
Képzések
Stratégiai gondolkodásfejlesztés tréning
Célja: A rendszerszintű, vállalkozói szemlélet és a tudatos stratégiai működés megismertetése, bemutatása.
Módszer: Attitűd-/szemléletformáló és elméleti tudást is nyújtó tréning. A képzés hatékonyan megmutatja a szervezetek felépítésének és működésének komplexitását. A résztvevők nem csak elméleti, de saját élmény útján is ráláthatnak egy virtuális szervezet irányítási rendszerére, annak összetettségére – sok tanulságot levonva különösen a stratégiai gondolkodás szintjén.
Kimenet: Az önkormányzat vezetői és informális vezetői megismerik és elsajátítják a rendszerszintű, vállalkozói szemlélet alapjait és a tudatos stratégiai működést, elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatot szereznek egy komplex szervezet stratégiai irányításáról.
Együttműködés-fejlesztés tréning
Célja: Az önkormányzati dolgozók közötti együttműködés fejlesztése.
Módszer: együttműködés-fejlesztő és csapatépítő tréning, amelynek lényege az egyéni és csoportos viselkedési stratégiák és azok hatásának felismerése, tudatosítása, továbbá az együttműködési attitűd felkeltése.

 
Kimenet: Az alapvető egyéni és csoportos viselkedési stratégiák hatásának tudatosításával a tréning fejleszti a szervezet hatékonyságát, javítja a hangulatot, erősíti a kohéziót, növeli a munkatársak együttműködésének hatékonyságát.
Ügyfélszolgálati képzés
Célja: A folyamatmenedzsment megerősítése érdekében az ügyfélszolgálati kompetenciák fejlesztése, az elégedettebb ügyfél – kiegyensúlyozottabb munkatárs szellemében.
Módszer: Attitűdformáló és készségfejlesztő, sajátélményű tréning
Kimenet: Az ügyfélorientált kiszolgálás attitűdjének és az ehhez szükséges készségeknek az elsajátítása.
 
Projektmenedzsment tréning
Célja: A projektmenedzsment területe az erőforrások szervezésével és azok irányításával foglalkozik, amelynek célja, hogy az erőforrások által végzett munka eredményeként egy adott idő- és költségkereten belül sikeresen teljesüljenek a projekt céljai. A képzés során az önkormányzati munkatársakban a már kialakított projektszemléletre építve a gyakorlatban nagyon használható készségeket, kompetenciákat építünk fel.
Módszer: Kibővített kommunikációs, készségfejlesztő tréning, t-csoportos módszerek.
Kimenet: Az önkormányzati dolgozók hatékonyabban, összehangoltan tudják a munkájukat szervezni, kevesebb átfedéssel, letisztultabb feladatkörökkel.
Közbeszerzési ismeretek a gyakorlatban képzés
Célja: Közbeszerzési és ahhoz kapcsolódó pénzügyi ismeretek oktatása, alkalmazkodva az Önkormányzat közbeszerzési eljárásainak lebonyolításához.
Módszer: oktatás
Kimenet: Közbeszerzési és ahhoz kapcsolódó pénzügyi ismeretek.
 

 
Költségvetés készítési, elfogadási, végrehajtási és ellenőrzési technikák tréning
Célja: Az önkormányzati költségvetési tervezési-elfogadási-végrehajtási-ellenőrzési folyamat kapcsán új módszerek, megoldások bemutatása.
Módszer: oktatás
Kimenet: A költségvetési ervezési-elfogadási-végrehajtási-ellenőrzési folyamat kapcsán új módszerek, megoldások bemutatása.

Szervezeti változás diagnosztizálása
 
Ez a tanulmány az ÁROP 3.A.1/A-2008-0016 számú projekt felülvizsgálatára irányul, amelynek célja, hogy egy átfogó képet kapjunk arról, hogy melyek azok az eredmények és javaslatok, amelyek az előző ciklusban beépültek a szervezetfejlesztés során, hosszú távon is érzeztették hatásukat. Kérdőíves felmérést készítünk azon hivatali munkavállalók körében, akik a korábbi és jelenlegi ÁROP projektben is részt vettek, ennek oka abban keresendő, hogy ők vannak csak igazán tisztában a kiindulóponttal, valamint azzal, hogy mit vállaltak a különböző rendezvények során, illetve a megvalósítás egyes fázisairól is ők tudnak majd igazán hiteles képet adni számunkra. Ők lesznek képesek megítélni azt, hogy ezen fejlesztések mekkora hatással valósultak meg. Így kapunk egy naprakész helyzetelemzést. Majd egy diagnózisra kerül sor, amely fontos inputként szolgál a jövőben a tanácsadók számára.
A szervezetfejlesztési folyamat egyik első lépése a szervezeti diagnózis, amelynek keretében megvalósított kultúraelemzés (a szervezeti kultúra megismerése, a szervezetet akadályozó kulturális elemek feltárása) és értelmezés (a szervezet értékrendjének, erősségeinek és gyengeségeinek vizsgálata) történik meg.
Jelen felülvizsgálati tanulmány tárgyát képezik a korábban megfogalmazásra került javaslatok, illetve helyzetelemzésre, diagnózisra is sor kerül – ehhez segítségképpen a kérdőíves felmérés módszertanát használjuk – amely segít, hogy megismerjük a korábbi projekt tevékenységei milyen mértékben voltak eredményesek, milyen hatással vannak a Hivatal dolgozónak mindennapi munkavégzésére. A szervezeti változás felmérése során vizsgálatunk tárgyát képezte természetesen az is, hogy mely területeket kívánják fejleszteni a jelenlegi ÁROP-3.A.2 projekt során.
A kérdések fókusza minden esetben a használhatóságra és a hatékonyságnövekedésre helyeződik.
Ezek alapján lehet ugyanis meghatározni, következtetést levonni a jó gyakorlatokra, amelyet természetesen szem előtt fogunk tartani a 2013 és 2014 között megvalósuló ÁROP 3.A.2 projekt során.
 
 
 
 
 
Az alábbi módszertant használtuk felmérésünkhöz:
  • Kérdőíves felmérés
    • 1-5 skálás értékelés
  • BCG mátrix
  • SWOT analízis
    • Erősségek
    • Gyengeségek
    • Lehetőségek
    • Veszélyek
Kérdőíves felmérés
Kérdőívvel kapcsolatos alapinformációk
A kérdőívet 7 fő töltötte ki, olyan hivatali dolgozók, akik már az előző projekt – ÁROP 3.A.1/A-2008-0016 Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának szervezetfejlesztése során is ott dolgoztak, így reális képet tudtak adni az akkori fejlesztésekről és megvalósítási állomásokról.
Kérdőívünkben a kitöltők ötös skálán értékelték a tevékenységeket, ahol a skálák értékei az alábbiak szerint alakult:

image007
 
A döntési mechanizmusok korszerűsítése
A következő táblázatban a döntési mechanizmusok korszerűsítésére adott értékek szerepelnek, megjelölve, hogy hányan adtak le szavazataikat az 1-5-ig terjedő skálán.
A DÖNTÉSI MECHANIZMUS KORSZERŰSÍTÉSE 1 2 3 4 5
Általános döntési kompetenciák, eljárások korszerűsítése a stratégiai menedzsment erősítése érdekében 1fő 3fő 2fő 1fő
A hivatal szervezetének átalakítása az ügyintézési idő csökkentése, vagy más, az ügyintézés eredményességét segítő mutató javítása érdekében 5fő 1fő 1fő
Ügyfélszolgálati tevékenységek ellátásának javítása (pl. munkaszervezés, ügyintézési folyamat átalakítása 5fő 2fő
Rendeletalkotási és/vagy egyéb szabályozási folyamatok egyszerűsítése, átalakítása 3fő 4fő
A hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés javítása 1fő 3fő 3fő
A hivatalon belüli koordinációs funkció színvonalának növelése 3fő 2fő
Az önkormányzati intézmények felügyeletének átalakítása, a döntési jogosultságok átstrukturálása 1fő 1fő 5fő
Az önkormányzat által felügyelt intézményekkel való rendszeres információáramlás folyamatának korszerűsítése, illetve az intézményektől érkező visszacsatolás beépítése a hivatal működésébe 1fő 4fő 2fő
A közintézmények költséghatékonyabb és/vagy eredményesebb működésére irányuló szervezet átalakítási programok kidolgozása 1fő 3fő 3fő
A hivatal működését, illetve a nyújtott közszolgáltatások eredményességét mérő mutatószámok bevezetése 4fő 2fő 1fő
Szervezeti szintű teljesítménymérési és értékelési eszközök bevezetése 4fő 2fő 1fő
A projekt szemlélet megerősítése 1fő 2fő 3fő 1fő
A fenti táblázat alapadataiból készítettünk egy diagramot, amely az alábbi mechanizmus szerint készült:
A hét válaszadót vettük alapul és azt a tényt, hogy a maximális érték, amit egy-egy tevékenységre adhattak az az ötös szám volt (5*7=35), így jött ki a 35-ös maximum érték. Ezt egyik tevékenység sem érte el. A legmagasabb érték 25 pont, azonban ezt öt tevékenység is megkapta, ez jól látható a lenti diagramon. A legalacsonyabb értéket viszont egyértelműen „A hivatalon belüli koordinációs funkció színvonalának növelése” kapta. Ez nem éri el az 50%-os értéket sem, így erre a következőkben kifejezetten nagy hangsúlyt kell helyezni.
 
 
 
A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása
A következő táblázatban a második blokk, azaz a költségvetési gazdálkodás eredményességének javítására adott értékek szerepelnek, megjelölve, hogy hányan adtak le a voksukat 1-5-ig.
A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS EREDMÉNYESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 1 2 3 4 5
Pénzügyi és gazdálkodási felelősségvállalás szabályozása 1fő 4fő 2fő
Stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása 1fő 4fő
Tartalmi és eljárási kapcsolat kialakítása az önkormányzati szakpolitikai prioritások és a költségvetés előkészítése és elfogadása között 2fő 4fő 1fő
A költségvetés készítésének és elfogadásának folyamata 2fő 3fő 1fő
Új költségvetés tervezési és végrehajtási technikák alkalmazása 1fő 2fő 4fő
Közbeszerzési eljárások lebonyolítása 1fő 4fő 2fő
Környezetbarát közbeszerzési gyakorlat bevezetése. 2fő 5fő
Pénzügyi és költségvetés végrehajtási ellenőrzés javítása. 1fő 3fő 3fő
A fenti táblázat alapadataiból is készítettünk egy diagramot, hogy jól láthatóvá váljon, melyik az a tevékenység, amelyet a legeredményesebbnek, illetve legkevésbé eredményesnek véltek a kitöltők. A mechanizmus az előzőekkel megegyezik, így itt is a 35-ös a maximum érték.
 
 
A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítására irányuló értékek az előzőekétől is elmaradtak, azaz ezekkel a tevékenységekkel még kevésbé voltak elégedettek a válaszadók, mint az előzőnél.
Ez esetben a legmagasabb érték a 26 pont, amelyet a „Környezetbarát közbeszerzési gyakorlat bevezetése” tevékenység kapta, míg a legalacsonyabb érték a 18 pont, amit a „Stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása” kapta.
A partnerség erősítése
Az utolsó blokkban a partnerség erősítésére adott értékre voltunk kíváncsiak, így itt is arra kértük a kitöltőket. A táblázatból leolvasható, hogy hányan adtak le a voksukat 1-5-ig.
A PARTNERSÉG ERŐSÍTÉSE 1 2 3 4 5
Szervezeti megoldások bevezetése a lakosság naprakész és folyamatos tájékoztatásának javítására, a döntések nyilvánossá tételére 4fő 3fő
A civil és a vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa. 3fő 1fő 3fő
Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba. 4fő 2fő 1fő
Szervezeti és informatikai megoldások a hálózatok létrehozása, illetve a hálózatokon nyugvó működési mód elterjesztése. 2fő 1fő 4fő
 
 
 
Az előbbi táblázat alapadataiból ez esetben is készítettünk egy diagramot, hogy jól láthatóvá váljon, e tevékenység esetében is, mennyire tartották eredményesnek a kitöltők. A mechanizmus az előzőekkel megegyezik, így itt is a 35-ös skálát alkalmazzuk, így ez a maximum érték. A kitöltők azonban még a legelégedettebb tevékenységet is maximum 25-re értékelték, ez a „Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba.” Itt viszont nincs igazán nagy eltérés a legkevesebbet és legtöbb pontot kapott tevékenység között, hisz a legalacsonyabb érték is 21 pontot kapott, ez a „A civil és a vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa.”
 
 
Előző ÁROP szervezeti diagnózisa: 360 fokos helyzetkép
A szervezetfejlesztés kiindulópontjaként rátekinthetünk a Hivatal működésében érintett csoportok szemszögéből, hogy az érintettek hogyan látják a Hivatalt, milyen elvárásaik vannak a Hivatal felé és mennyire elégedettek.
A diagnózis koncepciója a 360 fokos értékelés.
 
image015
 
A Hivatal belső érintettjeinek megkérdezésével képet kaptak a Hivatal belső működéséről, illetve a Hivatal külső kapcsolatainak belső megítéléseiről, míg a többi érintett csoport kívülről tart tükröt a Hivatal működéséről.
Mindezek eredménye, hogy egy 360 fokos képet kaptak Nagykovácsi Polgármesteri Hivataláról.
BCG – Boston Consulting Group módszer
A müködési kör (portfolió) vizsgálata jelentős segítséget nyújt a stratégia, illetve jövőkép kialakításakor, hiszen ezen információk tudatában eldönthető, mivel foglalkozzanak a jövőben, és mivel nem, jelen vizsgálat során kiderült mit érdemes fejleszteni, mi az, amit nem, illetve mi élvezzen a tevékenységek közül prioritást.
Természetesen, mint mindennek, a BCG-nek is van hátránya, hiszen nem foglalkozik a „versenytársakkal” (ha egyáltalán a közszektorban élhetünk ezzel a fogalommal, koncepciónk szerint miért is ne élhetnénk, így az alábbi fogalmakat: mint piac, cash-flow, versenytárs tudatosan és jól használjuk az önkormányzat esetén, „monopolhelyzete”-ből fakadóan is), csak saját tapasztalatokra épít.
 
Piaci növekedési ütem: Az üzletág működési terét képező piac bővülésének éves mértékét adja meg.
Relatív piacrészesedés: A legjelentősebb versenytárshoz viszonyított stratégiai üzletág piacrészesedése. Azt méri, mekkora a vállalat ereje a működési terét alkotó piacon.
 
Az egyes mezők főbb jellemzői:
  • Negatív cash flow. Piac gyorsan bővül, relatív részesedés alacsony. Sok befektetést igényel.
  • Szerény cash flow. Piac gyorsan bővül, relatív piaci részesedés magas.
  • Pozitív cash flow. Piac növekedési üteme csökken, relatív piaci részesedés magas. Magas a hozadék és a költségek csökkennek.
  • Szerény cash flow. Piac nem nő, relatív piaci részesedés csökkenő és alacsony. Veszteséget termel.
 
Stratégiai célok a pozíciótól függően:
  • Fejlesztés: Negatív cash flow esetén indokolt
  • Felélés: meggyengült pozitív cash flow és szerény cash-flow esetén
  • Szinten tartás: Pozitív cash flow
  • Felszámolás: Szerény cash flow
 
 

 
A BCG módszert sok más témára adaptálták már, például az Emberi Erőforrás Menedzsment vonatkozásában a stratégiai teljesítményértékelésre, ahol a jelenlegi és a potenciális teljesítményszintet mérték.
 
Jelen tanulmány portfoliómátrixa a következőképpen néz ki:
 
A Hivatal dolgozóinak véleménye szerint Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata
  1. Hivatal dolgozói szerint az Önkormányzat

 

  1. Felügyelt intézmények és civilszervezetek szerint az Önkormányzat
  2. Képviselőtestület szerint az Önkormányzat
 
 
  1. Ügyfelek szerint az Önkormányzat
Az előző ábrák különböző szemszögekből vizsgáltuk meg az Önkormányzatot. A következőkben pedig ezeket a nézőpontokat egyesítjük és egy együttes képként tekintünk rá. Így a következőkben egy SWOT analízisben összesítjük az eredményeket!
 
 
 
 
SWOT analízis
Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának előző ÁROP projektjének kapcsán a fenti BSC-k összesítéseként elkészítettünk egy SWOT elemzést. Ennek segítségével feltérképezhetjük „piaci” életképességét és megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból.
A SWOT egy angol mozaikszó, amely négy szó kezdőbetűiből áll össze, ezek az alábbiak:
  • Strengths – Erősségek
Belső tényezők: pozitív dolgok, amik jól működnek és lehet rá befolyás, hogy még jobban működjenek.
  • Weaknesses – Gyengeségek
Belső tényezők: olyan dolgok, amik nem jól működnek, de lehet rá befolyás, hogy jobb legyen, így hívhatjuk fejlesztendő területnek is.
  • Opportunities – Lehetőségek
Külső tényezők: olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek, és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket.
  • Threats – Veszélyek
Külső tényezők: olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot is jelentenek.
 
A Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatára kivetített SWOT elemzést stratégia kiértékelés céljából készítjük, így a hangsúly nem azon van, hogy minden erősséget, gyengeséget, lehetőséget és veszélyt felsoroljunk, hanem azon, hogy megtaláljuk azokat, amelyek kapcsolatban állnak a stratégiával és a jövőben, ha hangsúlyt fektetünk fejlesztésükre, hasznunkra válik.
Ez azonban nem elég, mert néhány erősség vagy gyengeség azért is fontos, hogy egy jól működő stratégiát építésünk és a piaci helyzet szempontjából is figyelnünk kell rá, és ugyanez vonatkozik a lehetőségekre és veszélyekre is.
 
 
 
Nagykovácsi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztésének felülvizsgálata során készített SWOT analízis az alábbi ábra szerint alakul, amelyet inputként a jelenlegi ÁROP projekt kapcsán hasznosítani tudunk. Szinte minden érintett csoport véleménye, hogy az Önkormányzat kevésbé lép ki a saját gondolkodási keretei közül, mindegyik csoport az ügyfélbarátabb szemléletmódot hiányolja. Érdekes ellentét, hogy a Hivatal munkatársai pont azt emelték ki pozitívumként. Ez arra utal számunkra, hogy a dolgozóknak nincs rálátása a Hivatalra, nem látják a fejlesztésre szoruló területeket, így első körben a a munkavállalóknak szüksége van egy rendszeres visszajelzésre, ami segít nekik, hogy felismerjék a problémákat.
 
 
 
 
 
Tanácsadói javaslattétel
Tanácsadói javaslattételünk az elakadási pontok felderítésére és kezelésére szolgál, és hogy lássuk, mi az, amit a jelenlegi ÁROP projekt során még fejlesztésre szorul. Így a következőkben javaslatot teszünk arra vonatkozóan, hogy a Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata hogyan fejlődhetne tovább a jövőben, figyelembe véve az előző ÁROP szervezetfejlesztési programját és a jelenlegi kérdőíves felmérést valamint a BCG és SWOT analízis eredményeit.
 
Változás és változtatás
A szakirodalom általában különbséget tesz szervezeti változások és változtatások között. Általános vonás, hogy a változás a szervezet által nem tervezett, és valamilyen külső hatás eredményeként jön létre. Természetéből adódón nem lehet megakadályozni, csak felkészülni rá, és a hatásait kezelni, ezzel szemben a változtatásokat a szervezet tagjai kezdeményezik, lehetőségük van előre megtervezni azokat. A változtatások teszik lehetővé a változásokra való felkészülést, illetve reagálást. Ezek segítségével tud a szervezet válaszolni a külső és belső kihívásokra, esetleg formálhatja környezetét is.
A szervezetek alapvetően nem változtatásra vannak tervezve, hanem arra, hogy feladatukat elvégezzék, így meglehetősen nehéznek találják a változtatást. A változás megtervezése és végrehajtása bizonyos képességeket kíván, többek között kell hozzá: tudás, tapasztalat, elmélet, képesség, hogy meglássuk a szervezet problémáit, diagnosztizáljuk a szervezet erősségeit és gyengeségeit
A változtatás célja a szervezet alkalmazkodóképességének fokozása! A változtatás alapja a Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatánál, amely nélkül a többi intézkedésnél nem érhető el változtatást: munkatársi együttműködés-, munkahelyi légkör javítása. Erre a javasolt módszer az együttműködés fejlesztése és a csapatépítő tréning, amely során közös szervezeti élményeket szereznek a munkavállalók.
További javaslatok:
  1. Hivatal szervezettségének, átláthatóságának növelése
  2. Kommunikáció, információ ellátottság és áramlás javítása
  3. Ügyfélszolgálat működésének mélyebb feltárása
 
 
 
  1. Önkormányzat külső megítélésének javítása, külső környezet befolyásoló képességének javítása
 
Hivatal szervezettségének, átláthatóságának növelése
A Hivatal szervezettségének és az átláthatóság megteremtéséhez a hatáskörök és a döntési kompetenciák felülvizsgálatára mindenképp szükség van, illetve a projekt során vagy azt követően sor kerülhet a szervezeti átalakításra. Célként megfogalmazhatjuk még a munka még optimálisabb elosztását, a feladatok és folyamatok racionalizálását, illetve a hatáskörök és döntési kompetenciák átláthatóságát.
Jelenlegi ÁROP pályázat során az alábbi tevékenységek adnak majd választ az Önkormányzat számára:
Tevékenység neve:
  • Szakmai és támogató folyamatok felülvizsgálata, 3 kiválasztott folyamat átszervezése: Hivatali ügyiratkezelés, szociális irodához kapcsolódó folyamat, pénzügyi területről egy folyamat
Megvalósulás formája:
  • Működési folyamatrendszer átvilágítása, működési folyamattérkép készítése – workshop
  • Sztenderdizálás átvilágítása és operatív javaslatok megfogalmazása – workshop
  • 3 reprezentatív folyamat újratervezése – tanácsadás: back-office
Tevékenység neve:
  • A munkatársak munkaköri és szervezeti besorolásának, illeszkedésének felülvizsgálata, átszervezése: Beruházás-műszaki osztályról 3 munkakör
Megvalósulás formája:
  • Reprezentatív munkaköri elemzések készítése – workshop
  • Reprezentatív munkaköri koncepciók készítése – workshop
  • Sztenderdizált munkaköri mintadokumentáció összeállítása – interaktív szeminárium
 
 
  1. Kommunikáció, információ ellátottság és áramlás javítása
Egy államháztartási szervnél, így a hivataloknál is nagyon fontosak a szabályok, a bürokrácia egyértelműen érvényesül, ami természetesen kihat a külső és belső hivatali kommunikációra egyaránt. Az információáramlás lassú és sok esetben túl hivatalos, meglehetősen sok az adminisztráció, amelyek alternatív, hatékony megoldásokkal csökkenthetőek lennének.
Fontos, hogy felismerjük és javítsuk a hivatali kommunikációt, hogy minden munkaterületre időben és megfelelően eljussanak az információk és az időhatékonyság mellett a költséghatékonyság is szerepet kapjon.
 
A jelenlegi ÁROP projekt során célunk, hogy azokhoz szóljunk és azoknak tegyünk javaslatokat, akik döntéshozók, illetve fontosnak tartjuk azt is, hogy a projektszemlélet erősödjön, ami megköveteli az eredmények kommunikációját a transzparencia jegyében.
Jelenlegi ÁROP pályázat során az alábbi tevékenység ad majd választ az Önkormányzat számára:
Tevékenység neve:
  • A kidolgozott hatékonyságnövelő intézkedések megvalósításának folyamatos nyomon követése. Az Öregiskola Közösségi ház és könyvtár hatékonyságának felülvizsgálata kapcsán vezetői kontrollpontok beépítése.
Megvalósulás formája:
  • Vezetői kontrollpontok beépítése a projektmegvalósítás során – szeminárium
  • Javaslatok és cselekvések összesítése – tanácsadás: back-office
 
 
Önkormányzat külső megítélésének javítása, külső környezet befolyásoló képességének javítása
A Hivatal számára fontos, hogy a külső megítélése is pozitív legyen, így külön hangsúlyt kell fektetni ennek megítélésének javítására is. Igen fontos, hogy megértsék a hivatal dolgozói azt, hogy a külső ügyfél minden esetben prioritást élvez a belső ügyféllel szemben, és ehhez mérten is bánjanak velük, hisz az Ő véleményük lesz, ami alapján megítélik az intézményt. Fontos, hogy mind a szerződött partnerek mind a települési közszolgáltatók is ugyanazon az állásponton legyenek. Olyan egységnek kell kialakulnia, amely elősegíti a hatékonyabb munkavégzést, mely a lakosság elégedettségével párosul.
Jelenlegi ÁROP pályázat során az alábbi tevékenység ad majd választ az Önkormányzat számára:
Tevékenység neve:
  • Települési közszolgáltatások összehangolása nem önkormányzati szolgáltatásnyújtók bevonásával, Óvodai nevelés
Megvalósulás formája:
  • Önkormányzati fenntartású intézmények összesítése, helyzetelemzés – workshop
  • Vezetői konzultáció – workshop
  • Értékelés és javaslatok megfogalmazása – tanácsadás: back-office
 
 
 
  1. Ügyfélszolgálat működésének mélyebb feltárása
Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata számára kiemelten fontos, hogy működésével igazodni tudjon az ügyfelek igényeihez, köztük ahhoz, hogy az ügyfélszolgálati működés hatékonyan működjön és az ügyfelek tájékoztatása kiemelkedően magas színvonalon valósuljon meg. Ennek érdekében az önkormányzat olyan átszervezést kíván megvalósítani, amely elősegíti a gyors és pontos tájékoztatást, ügyintézést.
A lakosság teszi ki az ügyfelek nagy részét, akiknek a véleménye sokat számít, elégedettségük már azzal is növelhető, hogy megkérdezzük a véleményüket. Természetesen ezzel nem elégedhetünk meg, hiszen az ügyfél véleményét és javaslataikat – egy megvalósíthatósági tanulmányt követően, kellő megalapozottsággal – bele kell építeni a mindennapokba.
Jelenlegi ÁROP pályázat lehetőséget ad arra, hogy felmérjük a lakosság véleményét, melyet a projekt során két alkalommal is vállal az önkormányzat, 8 hónapos eltéréssel.
Tevékenység neve:
  • Átfogó elemzés a lakosság körében, Infrastrukturális beruházásokra
Megvalósulás formája:
  • Elégedettségmérési rendszer kidolgozása – interaktív szeminárium
  • Elégedettségmérési rendszer implementálása és nyomon követése
A lakosság 5%-nak véleményének, igényeinek, és javaslatainak felmérése minimum egy adekvát módszer (kérdőív, személyes megkérdezés, online adatgyűjtés, telefonos interjú stb.) Alkalmazásával minimum két időintervallumban: a projekt kezdetén és végén, de minimum 8 hónap különbséggel.
 
 
 
 
 
 
 
 
Zárszó
 
A 2013-2014-ben megvalósuló ÁROP 3A2 projekt a megvalósítási időtartam alatt arra törekszik, hogy Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának szervezetfejlesztése hatékony és hosszútávon alkalmazható megoldásokat adjon a munkatársak és vezetők számára, így ezen felülvizsgálati tanulmány is azt a célt szolgálja, hogy átlássuk, mi az ami jól működik és mi az, ami még fejlesztendő területként jelentkezik a Hivatal életében.
A kérdőíves felmérést, a BCG-ket és a SWOT elemzést is azért készítettük el, hogy valós kép alakuljon ki arra vonatkozólag, hogy hogyan tudjuk a Hivatalt még hatékonyabbá tenni a munkavégzésük során.
 
Célunk, hogy olyan jól használható eszközöket adjunk a köztisztviselők kezébe, olyan módszereket tanítsunk nekik, olyan szemléletváltozást idézzünk elő, amelyeket bele tudnak építeni a Hivatal mindennapi munkájába, életébe, hogy ezáltal még hatékonyabban működő szervezetté váljon.
 
Összességében elmondható, hogy a projekt keretén belül megvalósuló folyamat-felülvizsgálatok és átalakítások, valamint a tervezett tanácsadások, workshopok és képzések szorosan kapcsolódnak az önkormányzati fejlesztési programhoz, a Magyary Program irányelveihez, céljaihoz és segítik annak sikeres megvalósulását és fenntartását is a jövőben.