Hírek

Építményadó kitöltési útmutatató

Az építményadó bevallás tartalma és formátuma a 35/2008. (XII.31.) PM rendelet alapján készült. A bevallási nyomtatvány és a külön A.) és B.) betétlap a www.nagykovacsi.huhonlapról letölthető, illetőleg az önkormányzati adóhatóságtól beszerezhető. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.
Figyelem! A lakóépület /lakás/ hasznos alapterületébe nem számít bele a lakóépületben található, nem lakás célját szolgáló önálló épületrész (gépkocsitároló, üzlet, műhely, iroda stb.), de ezek is az építményadó tárgyát képezik, ezért ezeket is szerepeltetni kell a bevallásban a B.) lapon.

I. ponthoz: Az adó alanya az, aki az év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. Valamennyi adóalany által írásban megkötött megállapodásban rendelkezhetnek arról, hogy melyikük viselje egy személyben az adóalanyisággal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. Ha az építményt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, annak jogosultja az adó alanya.
Amennyiben kizárólag a tulajdoni- vagy vagyoni értékű jogának hányada után kíván adózni, akkor ezt a bevallás fajtája rovatban a „nem megállapodás alapján benyújtott bevallás” pontnál kell jelezni.

II. ponthoz: Építményadó bevallást kell benyújtania, amennyiben lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész tulajdonjogát, vagyoni értékű jogát (haszonélvezet, kezelői jog, használat joga stb.) megszerezte.
Ugyancsak bevallás benyújtásával kell bejelentenie amennyiben adókötelezettségét érintő változás történik (ilyen ok lehet a tulajdoni hányad változása, az építmény jellegének változása (lakóépületté minősítés kivételével), adómentességi feltétel bekövetkezése vagy megszűnése, az építmény hasznos alapterületének változása stb.).Az adókötelezettség megszűnik  az építmény vagy az ahhoz kapcsolódó jog megszűnési évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése (bontás) esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.
Általános szabályként az adókötelezettség megállapítása az év első napján fennálló állapothoz kötődik. Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. Új építmény esetén az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

III. ponthoz: Az adózandó ingatlan címét, helyrajzi számát és az adótárgyak számát kell megadni.

IV. ponthoz: Ebben a pontban az adó alanyának adatait kell kitölteni (amennyiben megállapodás alapján történik az adó viselése, akkor a megállapodásban feltüntetett személynek és a bevallás benyújtójának azonosnak kell lennie). Az adószám, statisztikai számjel kitöltése csak a vállalkozásokra vonatkozik. A vállalkozókra vonatkozó adatok kitöltése az egyéni vállalkozók esetében is kötelező.
A tulajdoni hányadnál az adózó tulajdoni hányadát, megállapodás alapján történő adózás esetében azt a tulajdoni hányadot, mely a megállapodás alapján adózót terheli.

V. ponthoz: A képviselő útján (törvényes képviselő, meghatalmazott) történő ügyintézésnél igazolni kell a képviseleti jogosultságot

A.) laphoz: Kizárólag akkor kell kitölteni, ha az ingatlanon lakóépület vagy üdülőépület található, minden egyéb nem lakás céljára szolgáló épületet, épületrészt a B.) lapon kell feltüntetni.

A/I. ponthoz: Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52.§ 9. pontja a hasznos alapterületet az alábbiak szerint határozza meg: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik.
Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. Az egy helyrajzi számon lévő több azonos fajtájú épület, épületrész esetén ezek összesített hasznos alapterületét kell hasznos alapterület alatt érteni.

A/IV. ponthoz: A kedvezmények érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatok. Hiányosan kitöltött (bejelentett magánszemélyek neve, megállapodást kötők neve és tulajdoni hányada ) nyilatkozat esetében a kedvezmény nem vehető figyelembe.

B/I. ponthoz: Az építmény fajtáját és annak jellegét is meg kell jelölni. Hasznos alapterületre vonatkozóan az útmutató A/I. pontjában foglaltak az irányadóak.

B/III. ponthoz: Mentes az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

B/IV. ponthoz: lásd az A/V. pontban leírtakat.

Megállapodás: lásd az I. pontban leírtakat.

Figyelem! Az adózó az adókötelezettség keletkezését, változását követő 15 napon belül köteles adóbevallást benyújtani. A bevallási kötelezettség elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése mulasztási bírság kiszabását vonja maga után.