Hírek

Átfogó elemzés a lakosság körében

 
Tevékenység:
Átfogó elemzés a lakosság körében
 
 
Dokumentum:
Interaktív szeminárium
 
 
Nagykovácsi Község Önkormányzata
ÁROP-3.A.2-2013-2013-0024
Államreform Operatív Program keretében megvalósuló
„Szervezetfejlesztés a közép-magyarországi régióban lévő
önkormányzatok számára”
 
 
Tartalomjegyzék
 
 
Bevezető. 3
Az elégedettség mérés indoka. 3
Alapelvi megközelítések. 4
Egyéb szempontok a kérdőív készítése során.. 5
A kérdések-válaszok szerkezeti formája. 5
A kérdőív a fentebb vázolt szempontok tekintetében.. 6
Személyes kérdések. 6
Intézmények – Iskola, Óvoda, Bölcsőde. 7
Úthálózat 7
Csatornázás. 8
Szabadidős programok. 8
A kérdőív lakossághoz való kijuttatása. 9
Összegzés. 9
 
 
 
Bevezető
 
A részt vevők rögzítik, hogy a közigazgatásban is elengedhetetlen a minőség fogalmának újraértelmezése. A helyi lakosság, mint ügyfél visszajelzése az egyik legfontosabb mérőszám a minőségi szolgáltatás megteremtéséhez.
 
Nagykovácsi korábban is végzett elégedettség méréseket, a helyi lakosság bevonásával.
 
Annak tapasztalatai, a kiértékelés taglalása nélkül az alábbiak: kevesen töltötték ki, személyes kontaktus nélkül nem sikerült mobilizálni a lakosságot.
Az elégedettség mérés indoka
 
A település nagyberuházást, csatorna fejlesztést hajtott végre, amely jelentősen megterhelte a lakosságot a kivitelezés adta technikai nehézségekkel: úthálózat lezárása, építési munkák, zaj, stb….
Mindezek mellett az egyéb szolgáltatások tekintetében is szükséges a folyamatos monitoring a lakosság igényei tekintetében.
Az Önkormányzat szükségesnek látta annak a felmérését, hogy a közszolgáltatásai körében végzett reform, fejlesztés milyen visszhangra talált. Egyidejűleg a felmérésből egyéb lakossági igények mérhetőek fel, illetve a felmérésben résztvevők alanyi jellemzőivel mérhető, hogy az egyes társadalmi szegmensek milyen igényekkel lépnek fel a városvezetés felé.
A kérdőív egyben lehetőséget ad a lakosság egyes rétegeinek, életkor, nem, stb…. alapján való igénymérésére, annak megállapítására, hogy az egyes szegmensekben milyen prioritások jelennek meg a településsel szemben.
 
 
 
 
Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy korábban már folytatott le egyéb projekt keretében kérdőívezést az Önkormányzat és a tapasztalat az volt, hogy a kiküldött kérdőíveket kevesen töltötték ki.
 
Az alkalmazott módszer tekintetében a fő cél az volt, hogy minél szélesebb lakossági kör bevonásra kerüljön.
 
A tréning keretében az alábbi módszerek merültek fel
 
  1. Személyes kijuttatás és interjú – a lakossági szemétszedés alkalmával az önkormányzat dolgozói amúgy is végigjárják az érintett körzeteket, így a kijuttatás és az esetleges személyes interjú is megoldható. Hátránya, hogy sok idő és esetlegesen elveszi a célfeladattól, a szemétszedéstől a prioritást. Viszont ez a módszer érheti el a legtöbb kitöltött kérdőívet.
  2. Internetes felmérés – rendkívül megosztott a vélemény abban, hogy a település mennyire használja ezen információs közeget, illetve, hogy mennyire figyelemfelkeltő egy ilyen jellegű mérés.
  3. Központi helyekre kihelyezéssel – Mindamellett, hogy anonimitást biztosít, kevesen vehetőek a tapasztalatok szerint rá arra, hogy részt vegyenek ilyen módon a kérdőív kitöltésében.
 
Alapelvi megközelítések
 
A kérdőív tartalma alapján elsődleges cél, hogy az Önkormányzat szándékai a tisztességesség és a jóhiszeműség tükrében jelenjenek meg, a kérdőív hiteles üggyel foglalkozzon.
 
Amennyiben személyes kihordásra és kontaktusra kerül sor a kérdőívezés során, a kérdőívező hitelessége rendben legyen.
 
 
A projekt során a kérdőívezőknek mindig jól nevelten, udvariasan kell reagálniuk, az esetleges negatív megjegyzésekre is.
 
A kérdőívezőknek tisztában kell lenniük a kérdőív tartalmával és céljaival.
Egyéb szempontok a kérdőív készítése során
 
Elsődleges szempont, hogy az értékelő személy figyelme és lelkesedése a kitöltés során ne lankadjon, meg kell találni azt a tartalommennyiséget, amely még nem jár figyelemvesztéssel.
 
Pontosan meg kell határozni, hogy milyen személyes adatokból mit szeretnénk mérni (például: helyi lakosként ingázó, vagy sem, helyben járatja a gyermekeit oktatási intézménybe vagy sem….)
 
A kérdések közérthetőek legyenek, ugyanígy a kitöltés módja is.
 
A kérdések-válaszok szerkezeti formája
 
  1. X-elős válaszok, a kérdésre adott reakció a felkínált válaszokból hozott döntés. Ennek során vigyázni kell arra, hogy mennyire irányítjuk a választ.
  2. Kifejtős válaszok. Ennek során a kérdés az, hogy valóban olyan fontos téma kerül mérésre, ami annyira érdekli a lakosokat, hogy kifejtik róla a véleményüket. Veszély az, hogy sokan nem vállalkoznak fogalmazás stílusú válaszadásra.
  3. Egyszerű mondatszerkezetű, feleletszerű válaszokat igénylő kérdések. Ezen esetben a kérdés valamennyire irányít, viszont az egyszerű válaszadás során nincsenek választható lehetőségek, így a választ adó szabadabban reagálhat, a válaszok semennyire sem irányítottak.
 
A kérdőív a fentebb vázolt szempontok tekintetében
 
Személyes kérdések
 
  1. Hány éves?
  2. Mivel foglalkozik?
  3. Családos-e?
  4. Ha igen, hány gyermeket nevel?
  5. Hány évesek a gyermekek?
  6. Végzettsége?
  7. Állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkezik-e Nagykovácsiban?
  8. Honnan értesül a helyi hírekről? (Honlap, Böngésző, stb.)
  9. Melyik városban dolgozik? (Nagykovácsi, Budapest, stb)
  10. Vesznek-e igénybe közszolgáltatásokat? Ha igen, mit? (Könyvtár, Óvoda, stb.)
 
 
A kérdőív ezen adataiból amellett, hogy a helyi lakosokról tudunk statisztikai adatokat összesíteni, azt is megállapíthatjuk, hogy melyek azok az információs fórumok, amelyeken keresztül elérhetőek. A korábbi kérdőívezések tapasztalatai is arra mutatnak rá, hogy kevesekhez jut el a kérdőív, vagy ha mindenkihez el is jut, aki célszemély, kevesen töltik ki.
 
 
Intézmények – Iskola, Óvoda, Bölcsőde
 
  1. Egyetért-e azzal, hogy az Önkormányzat új bölcsődét épített?
  2. Ha megépül, igénybe fogja-e venni gyermekei számára?
  3. Milyen egyéb fejlesztéseket preferálna? (Étkezés, oktatás, stb.)
  4. Esetleges anyagi hozzájárulás esetén milyen összeget szánna gyermekei nevelésének támogatására illetve a fejlesztésekre (esetleges önerő)?
 
A kérdőív ezen kérdéscsoportja a megvalósuló új projektek támogatottságát méri. Az oktatási célú intézmények fejlesztése körében nyitott kérdés, hogy a megvalósult fejlesztést követően a fenntarthatóság is kíséri e az új intézmények sorsát. Mindezek miatt fontos kérdés a település számára, hogy a helyi lakosok, tekintettel a budapesti vonzáskörzetre, hova tervezik járatni gyermekeiket és adott esetben mennyit tudnak, akarnak áldozni ezen körben anyagi hozzájárulás terén.
 
Úthálózat
 
  1. Milyen burkolatú és infrastruktúrával ellátott utcában / útszakasz mentén lakik?
  2. Szükségesnek tartja-e fejlesztését?
  3. Ha nem, miért ……………….
  4. Ha igen, miért ……………….
  5. Ha igen, mit fejlesztene?
  6. Amennyiben igényli a fejlesztést, jelölje meg mennyit szánna rá! (5000 Ft alatt, 5000-20.000 Ft között, stb)
 
A részt vevők azt a megállapítást tették, hogy a legtöbb kérdőív hamis eredményeket hoz, hiszen a felkínált közszolgáltatás terén, amíg saját önerőt nem igényel, mindig van igény a fejlesztésre. A jelen kérdőívvel azt is tervezték mérni a kérdőív megalkotói, hogy biztosítana e önerőt a helyi lakos a közútja fejlesztésére, vagy ez a fejlesztés számára csak az esetben fontos, ha  az Önkormányzat finanszírozza.
 
Csatornázás
 
  1. Mennyire elégedett a csatornázással kapcsolatos információk áramoltatásával Nagykovácsiban?  (Mennyiség, minőség)
  2. Ezen információk hogyan jutnak el Önhöz?
  3. Ha nem jutnak el, hogyan szeretne értesülni? (Posta, Honlap, stb)
  4. Szükségesnek tartja-e a csatornázást?
  5. Környezetbarátnak tartja-e?
  6. Évekkel ezelőtt élt-e a befizetés lehetőségével?
  7. Ha egyenlőre nem, de  a későbbiek során fizetési kötelezettsége esetén részletfizetést igényelne-e?
 
A csatornázás a település folyamatos, évek óta zajló nagy projektje. Jelen projekt során nem az a kérdés, hogy a település akarja e, hanem a megvalósítás és az aközbeni kommunikáció minősége.
 
Szabadidős programok
 
  1. Uszoda fejlesztés?
 
A kérdőív esetlegesen kitérhet arra, hogy mérje, milyen egyéb fejlesztéseket látna szívesen a helyi lakosság.
 
 
A kérdőív lakossághoz való kijuttatása
 
  1. Történhet személyes kihordással, például felvetésre került, hogy a szemétszedés alkalmával, amikor az önkormányzati dolgozók körzetekre bontva vezetik a szemétszedést, egyidejűleg kijuttatják a kérdőíveket.
  2. Közösségi pontoknál, kihelyezetten. Ez esetben nagy hangsúlyt kell helyezni a figyelemfelkeltésre és ezáltal a kérdőív kitöltésére való rábírásra.
  3. A honlapon keresztül.
  4. Az Önkormányzat és kapcsolódó intézményrendszerében való elérhetővé tétel.
 
 
Összegzés
 
A kérdőív készítése során a tanácsadás keretében arra törekedtünk, hogy egyedivé tegyük annak tartalmát, olyan plusz információt szerezzünk, amelyet a hosszú távú település víziók alakításában tudunk hasznosítani.
Mindezek miatt arra törekedtünk a kérdőív készítésekor, hogy mérhető legyen a helyi lakosok azonosulása egy-egy fejlesztés fontosságával oly módon, hogy a megkérdezettnek fontos e az annyira, hogy akár anyagilag is hajlandó támogatni a fejlesztést.
 
 
Tevékenység:
Átfogó elemzés a lakosság körében
 
 
Dokumentum:
Interaktív szeminárium
 
 
Nagykovácsi Község Önkormányzata
ÁROP-3.A.2-2013-2013-0024
Államreform Operatív Program keretében megvalósuló
„Szervezetfejlesztés a közép-magyarországi régióban lévő
önkormányzatok számára”
 
 
 
Tartalomjegyzék
 
 
Bevezető. 3
Az elégedettség mérés indoka. 3
Alapelvi megközelítések. 4
Egyéb szempontok a kérdőív készítése során.. 5
A kérdések-válaszok szerkezeti formája. 5
A kérdőív a fentebb vázolt szempontok tekintetében.. 6
Személyes kérdések. 6
Intézmények – Iskola, Óvoda, Bölcsőde. 7
Úthálózat 7
Csatornázás. 8
Szabadidős programok. 8
A kérdőív lakossághoz való kijuttatása. 9
Összegzés. 9
 
 
 
Bevezető
 
A részt vevők rögzítik, hogy a közigazgatásban is elengedhetetlen a minőség fogalmának újraértelmezése. A helyi lakosság, mint ügyfél visszajelzése az egyik legfontosabb mérőszám a minőségi szolgáltatás megteremtéséhez.
 
Nagykovácsi korábban is végzett elégedettség méréseket, a helyi lakosság bevonásával.
 
Annak tapasztalatai, a kiértékelés taglalása nélkül az alábbiak: kevesen töltötték ki, személyes kontaktus nélkül nem sikerült mobilizálni a lakosságot.
Az elégedettség mérés indoka
 
A település nagyberuházást, csatorna fejlesztést hajtott végre, amely jelentősen megterhelte a lakosságot a kivitelezés adta technikai nehézségekkel: úthálózat lezárása, építési munkák, zaj, stb….
Mindezek mellett az egyéb szolgáltatások tekintetében is szükséges a folyamatos monitoring a lakosság igényei tekintetében.
Az Önkormányzat szükségesnek látta annak a felmérését, hogy a közszolgáltatásai körében végzett reform, fejlesztés milyen visszhangra talált. Egyidejűleg a felmérésből egyéb lakossági igények mérhetőek fel, illetve a felmérésben résztvevők alanyi jellemzőivel mérhető, hogy az egyes társadalmi szegmensek milyen igényekkel lépnek fel a városvezetés felé.
A kérdőív egyben lehetőséget ad a lakosság egyes rétegeinek, életkor, nem, stb…. alapján való igénymérésére, annak megállapítására, hogy az egyes szegmensekben milyen prioritások jelennek meg a településsel szemben.
 
Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy korábban már folytatott le egyéb projekt keretében kérdőívezést az Önkormányzat és a tapasztalat az volt, hogy a kiküldött kérdőíveket kevesen töltötték ki.
 
Az alkalmazott módszer tekintetében a fő cél az volt, hogy minél szélesebb lakossági kör bevonásra kerüljön.
 
A tréning keretében az alábbi módszerek merültek fel
 
  1. Személyes kijuttatás és interjú – a lakossági szemétszedés alkalmával az önkormányzat dolgozói amúgy is végigjárják az érintett körzeteket, így a kijuttatás és az esetleges személyes interjú is megoldható. Hátránya, hogy sok idő és esetlegesen elveszi a célfeladattól, a szemétszedéstől a prioritást. Viszont ez a módszer érheti el a legtöbb kitöltött kérdőívet.
  2. Internetes felmérés – rendkívül megosztott a vélemény abban, hogy a település mennyire használja ezen információs közeget, illetve, hogy mennyire figyelemfelkeltő egy ilyen jellegű mérés.
  3. Központi helyekre kihelyezéssel – Mindamellett, hogy anonimitást biztosít, kevesen vehetőek a tapasztalatok szerint rá arra, hogy részt vegyenek ilyen módon a kérdőív kitöltésében.
 
Alapelvi megközelítések
 
A kérdőív tartalma alapján elsődleges cél, hogy az Önkormányzat szándékai a tisztességesség és a jóhiszeműség tükrében jelenjenek meg, a kérdőív hiteles üggyel foglalkozzon.
 
Amennyiben személyes kihordásra és kontaktusra kerül sor a kérdőívezés során, a kérdőívező hitelessége rendben legyen.
 
 
A projekt során a kérdőívezőknek mindig jól nevelten, udvariasan kell reagálniuk, az esetleges negatív megjegyzésekre is.
 
A kérdőívezőknek tisztában kell lenniük a kérdőív tartalmával és céljaival.
Egyéb szempontok a kérdőív készítése során
 
Elsődleges szempont, hogy az értékelő személy figyelme és lelkesedése a kitöltés során ne lankadjon, meg kell találni azt a tartalommennyiséget, amely még nem jár figyelemvesztéssel.
 
Pontosan meg kell határozni, hogy milyen személyes adatokból mit szeretnénk mérni (például: helyi lakosként ingázó, vagy sem, helyben járatja a gyermekeit oktatási intézménybe vagy sem….)
 
A kérdések közérthetőek legyenek, ugyanígy a kitöltés módja is.
 
A kérdések-válaszok szerkezeti formája
 
  1. X-elős válaszok, a kérdésre adott reakció a felkínált válaszokból hozott döntés. Ennek során vigyázni kell arra, hogy mennyire irányítjuk a választ.
  2. Kifejtős válaszok. Ennek során a kérdés az, hogy valóban olyan fontos téma kerül mérésre, ami annyira érdekli a lakosokat, hogy kifejtik róla a véleményüket. Veszély az, hogy sokan nem vállalkoznak fogalmazás stílusú válaszadásra.
  3. Egyszerű mondatszerkezetű, feleletszerű válaszokat igénylő kérdések. Ezen esetben a kérdés valamennyire irányít, viszont az egyszerű válaszadás során nincsenek választható lehetőségek, így a választ adó szabadabban reagálhat, a válaszok semennyire sem irányítottak.
 
A kérdőív a fentebb vázolt szempontok tekintetében
 
Személyes kérdések
 
  1. Hány éves?
  2. Mivel foglalkozik?
  3. Családos-e?
  4. Ha igen, hány gyermeket nevel?
  5. Hány évesek a gyermekek?
  6. Végzettsége?
  7. Állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkezik-e Nagykovácsiban?
  8. Honnan értesül a helyi hírekről? (Honlap, Böngésző, stb.)
  9. Melyik városban dolgozik? (Nagykovácsi, Budapest, stb)
  10. Vesznek-e igénybe közszolgáltatásokat? Ha igen, mit? (Könyvtár, Óvoda, stb.)
 
 
A kérdőív ezen adataiból amellett, hogy a helyi lakosokról tudunk statisztikai adatokat összesíteni, azt is megállapíthatjuk, hogy melyek azok az információs fórumok, amelyeken keresztül elérhetőek. A korábbi kérdőívezések tapasztalatai is arra mutatnak rá, hogy kevesekhez jut el a kérdőív, vagy ha mindenkihez el is jut, aki célszemély, kevesen töltik ki.
 
Intézmények – Iskola, Óvoda, Bölcsőde
 
  1. Egyetért-e azzal, hogy az Önkormányzat új bölcsődét épített?
  2. Ha megépül, igénybe fogja-e venni gyermekei számára?
  3. Milyen egyéb fejlesztéseket preferálna? (Étkezés, oktatás, stb.)
  4. Esetleges anyagi hozzájárulás esetén milyen összeget szánna gyermekei nevelésének támogatására illetve a fejlesztésekre (esetleges önerő)?
 
A kérdőív ezen kérdéscsoportja a megvalósuló új projektek támogatottságát méri. Az oktatási célú intézmények fejlesztése körében nyitott kérdés, hogy a megvalósult fejlesztést követően a fenntarthatóság is kíséri e az új intézmények sorsát. Mindezek miatt fontos kérdés a település számára, hogy a helyi lakosok, tekintettel a budapesti vonzáskörzetre, hova tervezik járatni gyermekeiket és adott esetben mennyit tudnak, akarnak áldozni ezen körben anyagi hozzájárulás terén.
 
Úthálózat
 
  1. Milyen burkolatú és infrastruktúrával ellátott utcában / útszakasz mentén lakik?
  2. Szükségesnek tartja-e fejlesztését?
  3. Ha nem, miért ……………….
  4. Ha igen, miért ……………….
  5. Ha igen, mit fejlesztene?
  6. Amennyiben igényli a fejlesztést, jelölje meg mennyit szánna rá! (5000 Ft alatt, 5000-20.000 Ft között, stb)
 
A részt vevők azt a megállapítást tették, hogy a legtöbb kérdőív hamis eredményeket hoz, hiszen a felkínált közszolgáltatás terén, amíg saját önerőt nem igényel, mindig van igény a fejlesztésre. A jelen kérdőívvel azt is tervezték mérni a kérdőív megalkotói, hogy biztosítana e önerőt a helyi lakos a közútja fejlesztésére, vagy ez a fejlesztés számára csak az esetben fontos, ha  az Önkormányzat finanszírozza.
 
Csatornázás
 
  1. Mennyire elégedett a csatornázással kapcsolatos információk áramoltatásával Nagykovácsiban?  (Mennyiség, minőség)
  2. Ezen információk hogyan jutnak el Önhöz?
  3. Ha nem jutnak el, hogyan szeretne értesülni? (Posta, Honlap, stb)
  4. Szükségesnek tartja-e a csatornázást?
  5. Környezetbarátnak tartja-e?
  6. Évekkel ezelőtt élt-e a befizetés lehetőségével?
  7. Ha egyenlőre nem, de  a későbbiek során fizetési kötelezettsége esetén részletfizetést igényelne-e?
 
A csatornázás a település folyamatos, évek óta zajló nagy projektje. Jelen projekt során nem az a kérdés, hogy a település akarja e, hanem a megvalósítás és az aközbeni kommunikáció minősége.
 
Szabadidős programok
 
  1. Uszoda fejlesztés?
 
A kérdőív esetlegesen kitérhet arra, hogy mérje, milyen egyéb fejlesztéseket látna szívesen a helyi lakosság.
 
 
A kérdőív lakossághoz való kijuttatása
 
  1. Történhet személyes kihordással, például felvetésre került, hogy a szemétszedés alkalmával, amikor az önkormányzati dolgozók körzetekre bontva vezetik a szemétszedést, egyidejűleg kijuttatják a kérdőíveket.
  2. Közösségi pontoknál, kihelyezetten. Ez esetben nagy hangsúlyt kell helyezni a figyelemfelkeltésre és ezáltal a kérdőív kitöltésére való rábírásra.
  3. A honlapon keresztül.
  4. Az Önkormányzat és kapcsolódó intézményrendszerében való elérhetővé tétel.
 
 
Összegzés
 
A kérdőív készítése során a tanácsadás keretében arra törekedtünk, hogy egyedivé tegyük annak tartalmát, olyan plusz információt szerezzünk, amelyet a hosszú távú település víziók alakításában tudunk hasznosítani.
Mindezek miatt arra törekedtünk a kérdőív készítésekor, hogy mérhető legyen a helyi lakosok azonosulása egy-egy fejlesztés fontosságával oly módon, hogy a megkérdezettnek fontos e az annyira, hogy akár anyagilag is hajlandó támogatni a fejlesztést.