Nevezetességek, látnivalók

Budapest felől Nagykovácsi belterületéhez közeledve először az Amerikai Nemzetközi Iskola épületei tűnnek fel, majd – ugyancsak bal kéz felől – az 1737-ből származó Szent Sebestyén kápolna és a ma Tisza-kastélynéven ismert kastély, melyet még az 1700-as évek óta birtokos Wattay család kezdett építeni 1820-ban. A település főutcáján (Kossuth L. u.) álló, 1746-ban készült Mária-oszlop a pestisjárvány, illetve a szabadtéri szentmisék emlékét őrzi. A főutcán tovább haladva a helyi védettséget élvező Öregiskola eredetileg 1870-ben épült, 1929-ben kibővített épülete (benne közösségi ház és könyvtár) érdemel említést. Szemben aNagykovácsi Általános Iskola frissen felújított épületegyüttese is méltó egy pillantásra, mielőtt Nagykovácsi főterére érnénk. Itt pihenjünk meg egy pillanatra! A templom előtti térről érdemes tudni, hogy a huszadik század második felében fokozatosan elveszítette jelentőségét, végül kopár buszfordulóvá és kaotikus közlekedési csomóponttá vált. Rehabilitációjának alapja egy egyedülálló kezdeményezés: hallgatói ötletpályázat volt. A pályázaton részt vevő egyetemi hallgatók friss szemléletű megoldási javaslatai nagy sikert arattak a lakosság körében is, egy európai uniós pénzek felhasználására kiírt pályázat pedig a megvalósítás anyagi forrásinak nagyobb részét is biztosította. Átadása óta megújult főterünk több díjat nyert és a település közösségi életének fontos színterévé vált. A téren álló, 1746-ban felszentelt római katolikus plébániatemplom barokk épülte országos műemlék. Az egyhajós, bejárati előépülettel, a szentély két oldalán oldalépülettel bővülő szép barokk templom mai épülettömbje 1853-ban alakult ki, amikor a sekrestyére és az oratóriumra emeletet húztak. A homlokzatra 1754-ben került fel a Szeplőtelen Fogantatás szobor (feltehetőleg Johann Kugler budai kőfaragó mester, a vízivárosi Szent Anna és a tabáni Szent Katalin templom kőszobrai alkotójának rangos munkája). A templom berendezése fokozatosan készült el. 1747-ben állították fel a szószéket, 1754-ben a főoltárt, és 1761-ben a két mellékoltárt. A mellette álló plébánia-épület megjelenését udvari szárnyán hét, lábazatos, dóroszlopos tornác, déli homlokzatán zárköves ablakok teszik jellegzetessé. Nyugati falába 1842-ben a Nagyszénás déli lábánál szőlőtelepítés alkalmával talált római sírköveket falaztatott be az akkori plébános.

A téren áll a két világháború áldozatainak emlékműve, melyet 1925-ben állítottak, majd 1990-ben újítottak fel. Az országzászlót 1936-ban állították, melyet a budakörnyéki svábok magyar hazafiságát méltató beszéd avatott fel. Helyét a hetvenes években lángossütő foglalta el, és 1989. március 15-ére készülve kerültek ismét zászlórudak a hajdani országzászló helyére. A mai zászló az eredeti helytől mintegy három méterre van, és vele együtt mozdul a 2006-ban elhelyezett negyvennyolcas emlékkő. 2010. június 4-én még folyt a főtér építése, így a Nemzeti Összetartozás Napján a Templomkertben ideiglenesen felállított kettős kereszt alá helyeztünk koszorúkat, mécseseket a békediktátum aláírásának kilencvenedik évfordulóján. Az emlékeztető kettős kereszta főtér parkosított déli lejtőjén, az 1946-ban, egy régi parasztházból átalakított református templom előtt került végleges helyére.

A főteret (az eddigi haladási irány tekintve balra) lefelé elhagyva, az Ördögárok túlsó partján áll a honfoglalás emlékműve. Néhány lépéssel arrébb, a következő híd két oldalán a kitelepítésnek és az áttelepítésnek állít emléket egy-egy szoborkompozíció. A főtértől a templomok mellett tovább haladva a Kossuth Lajos utcán elérjük a település szélét: egyenesen tovább menve a Perbál felé vezető (római eredetű) erdei útra jutunk, balra fordulva pedig Telkibe gyalogolhatunk át, illetve felkapasz-kodhatunk a Nagykopaszra, a Csergezán-kilátóhoz.

A ”másik oldal” azaz a Zsíroshegy felé a főtértől egy buszmegállónyira vissza, a Polgármesteri Hivataltól induljunk. A közeli temetőben számos régi sváb sírkövet láthatunk, és az új református templom mellett vezet tovább az út. Vessünk egy pillantást az új óvodára, és nemsokára a régi kálváriából megmaradt kápolna elé érkezünk. Az 1832-ben felszentelt kápolna előtti három kereszt és a stációk 1834-re készültek el. A második világháborúban kisebb károkat szenvedett kápolnának legtöbbet az ötvenes évek ártottak, majd a parcellázások bontották meg (ma már visszaállíthatatlanul) a Kálvária-domb egységét. Az időközben eltűnt harmadik kereszt pótlását a Német kisebbségi önkormányzat, a kápolna helyreállítását a helyi katolikus közösség vállalta magára. A nagyközségi önkormányzat támogatásával 2008-2009 óta folyik a felújítás Földes László és Golda János Ybl-díjas építészek tervei alapján. Különlegesség a kápolna szentély-falában egy új magyar találmány alkalmazása: a fényáteresztő betonból beépített kereszt.

Ugyancsak a Zsíroshegy őrzi a helyi bányászkodás emlékét, a csillesor oszlopai állnak ma is (az Öregiskolában pedig kamarakiállítás emlékeztet Nagykovácsi bányász múltjára). Tovább sétálva a hajdan volt zsíroshegyi turistaház romjainak szomorú látványa fogad, de innen indulhatunk gyalog Solymár, illetve Pilisszentiván felé (vagy a lezárt Ördöglyuk-barlanghoz). A Zsíroshegy és a Nagyszénás közötti tanösvénypedig a környék egyedülálló növény- és állatvilágával ismerteti meg (néhány pontjáról pedig szép kilátással örvendezteti) látogatóit.

Összeállította: Maier Jenő helytörténeti klubvezető